Fűtés inverteres klímával, de hogyan?
Fűtés klímával, de hogyan?
A klíma szó hallatán az emberek többségének a nyári kánikulában a hűtés jut eszébe. s még ha sokan tudják is, hogy a mai, korszerű inverteres klímaberendezések fűteni is képesek, mégis a szó hallatán elsősorban a hűtési funkciójára asszociálnak. Magyarországon a gázfűtés a legelterjedtebb, de egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetbarát, megújuló energiát hasznosító készülékek, ennek megfelelően a hőszivattyús klímaberendezések is. A gyors időjárás-változások kihívások elé állítanak minket szinte minden évszakban a megfelelő otthoni hőmérséklet elérésében. A legtöbb klímaberendezés a hűtés mellett ma már kisegítő és állandó fűtésre is kiválóan használható. Az eddig megszokott hagyományos fix fordulatszámú klímák (on-off rendszer) az átmeneti időszakban tudtak átvészelni a hidegebb estéket, működési tartományuk szerint az on/off készülékek általában + 5°C és +45°C közötti intervallumon belül használhatok Ezzel szemben hatalmas változás az inverteres légkondicionálók még – mínusz -15 Celsius-foknál is energia hatékony fűtést képesek produkálni.1 kW villamos áramból, kb 4-5 kW-os fűtési energiát képesek produkálni.
Milyen hatékonységgal müködik a klímaberenezésünk?
A hőszivattyús klíma fűtés üzemmódban a külső levegőből nyer energiát, melyet a belső helyiségbe juttatva használ fel annak fűtésére. Tehát a klímaberendezés nem elektromos árammal fűt. Egy ilyen légkondicionáló berendezés körülbelül háromszor annyi fűtési teljesítményt ad le a belső térben, mint amennyi elektromos energiát fogyaszt. Egy komolyabb klíma esetén ez a szorzó akár ötszörös is lehet. Ezt az SCOP, adat mutatja meg amely az egész fűtési szezonra vetítve mutatja meg, hogy adott készülék hány kW fűtési energiát állít elő.
A COP egy olyan mérőszám illetve energiahatékonysági mutató, melyet fűtési jósági foknak hívunk. Értékét egy adott környezeti hőmérsékleten leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosaként kapjuk meg. Tehát a fűtésre használt klíma COP értéke minél magasabb, a készülék annál jobb hatásfokú. Ha például egy készülék COP értéke 4 az azt jelenti, hogy 1 Watt elektromos áramból 4 Watt leadott hőenergiát állít elő. Ezt a COP értéket +7ºC külső és +20ºC belső hőmérséklethez tartozó adatként adják meg a katalógusokban.
Egy új szabályozás szerint a gyártóknak az egész fűtési szezonra vonatkozóan kell megadni ezt az értéket, melyet szezonális fűtési jósági foknak hívunk, ez az SCOP. Az a felhasználó, aki ismeri gázfűtése hatékonyságát az a gázszámlája illetve villanyszámlája alapján kiszámolhatja, hogy mennyibe kerül egységnyi fűtési energiát előállítani klímával, illetve gázzal. A rendelkezésre álló SCOP mutató még pontosabb eredményt tesz lehetővé.
A klímakészülékválasztás
A Legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen vagy csak átmeneti időben kiegészítő fütésre tudjuk használni? Átmeneti időszakban, kisegítő fűtésként nagyon jó megoldás a klímafűtés. Ha egy helyiségben a hűtés miatt már szereltek fel inverteres berendezést, mindenképp érdemes kihasználni az őszi - tavaszi időszakban a split klímák nyújtotta előnyöket. A fűtésre is alkalmas klímák –15 vagy –20 estenetként -25 fokos de akár -30 külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz. A karterfűtés melegen tartja a kompresszorban lévő olajat. Mi a különbség a téliesített és a fűtésre optimalizált klíma között? Az új klímákat alapvetően három kategóriába lehet sorolni. Vannak az olyan klímák, amelyeket lényegében csak hűtésre, esetleg átmeneti (kora ősz, késő tavasz) fűtésre +5 °C vagy esetleg 0 °C-ig lehet használni, de nem igazán hatékonyak. A következő kategóriába a téliesített gépek tartoznak, amelyek rendelkeznek csepptálca fűtéssel és kompresszor karterfűtéssel, azonban nem a leghatékonyabbak fűtés tekintetében. A fűtésre optimalizált gépek, ahogy a nevük is sugallja, fűtésre lettek tervezve. A+++ a fűtési energiaosztályuk, az SCOP értékük pedig 5 feletti. Ezt a megnövelt hőcserélő felülettel érik el, ezáltal egy 3,5 kW-os gépnek a névleges fűtési teljesítménye 4 kW feletti is lehet.
A klímafűtés előnyei
A klímafűtésnek számtalan előnye van, többek között ilyen az ára is. Gondoljunk csak egy gázkazán beszerelésére, a sok utánajárásra, papírmunkára, engedélyekre. Ezenkívül a rendszer kialakítása sem egyszerű feladat. A klímaberendezés direkt elpárolgással működik, nincs közvetítő közeg, azaz egyenesen a munkavégző közeget visszük a lakásba, a hatásfok lényegesen nagyobb, mint bármely más fűtésrendszer esetén. TÉVHIT: Klímával fűteni drága és környezetszennyező. TÉNY: Azok a klímák, melyek fűtésre is alkalmasak, bizonyítottan hatékonyabbak, mint a tradicionális villanyradiátor vagy akár a központi fűtés. Télen, a légkondicionálóval való fűtéskor kevesebb energiát használunk fel, így kevesebb káros anyag keletkezik otthonunkban, arról nem is beszélve, hogy fűtéskor a berendezés ugyanúgy tisztítja a benti levegőt. Ráadásul pénzt is spórolunk vele.
H tarifa
Hőszivattyúval való fűtéshez igényelhet szolgáltatójától kedvezményes áron áramot. Ezt a szolgáltatók az ún. „Geo tarifa” vagy „H tarifa” keretében biztosítják. Ezen tarifák mellett egy korszerű klíma az egész fűtési szezon alatt versenytársa a gázfűtésnek. A “H” tarifa tehát egy kedvezményes díjszabás, melyről hőszivattyúkat és a megújuló energiaforrásokból épített fűtési rendszereket lehet üzemeltetni. Nem szabad összekeverni az éjszakai árammal. A “H” tarifát kifejezetten fűtést támogató tarifa, ezért csak október 15-től április 15-ig, azaz fűtési szezonban vehető igénybe, de a GEO tarifával szemben ez 24 órában a rendelkezésünkre áll. Igénybevételéhez néhány fontos információt tudnunk kell. Például a klímának a COP értéke legalább 3-nak kell lennie és a H tarifához egy külön mért felhasználói áramkör kell, tehát két villanyóra. Fűtési szezonban (október 15. és április 15 között) vehető igénybe, fűtési szezonon kívül „A1” árszabással kerül elszámolásra, de természetesen a fűtési időszakon kívül is lehet kérni a mérőóra bekötését.
Klímaberendezés fűtés üzemmódban
Az első alkalom a fűtés funkció bekapcsolása után egyből elakad és hívja a klímást.......
Előző híreinkben már leírtuk, hogy igaz ma már mindegyik készülékkel tudunk fűteni azonban nem mindegy, hogy csak átmeneti időben tudjuk ezt a funkciót kihasználni vagy teljes egészében időjárástól függetlenül úgynevezett fűtésre optimalizált készüléket vásároltunk. Általában a legtöbb ember nyáron a meleg ellen hűtésre használja a klímaberendezését és amikor az első alkalma nyílik arra, hogy a fűtés funkciót bekapcsolja egyből elakad és hívja a klímást, azzal, hogy nem működik, nem csinál semmit a klímaberendezés. Tehát azt már tudjuk, hogy nem minden klímaberendezés van teljesítve. A téliesített klíma csepptálcája és a kompresszora egy elektromos fűtőszállal van ellátva. A csepptálca fűtés megakadályozza, hogy a leolvasztás után a kültéri egységbe belefagyjon a kondenzvíz. A karterfűtés melegen tartja a kompresszorban lévő olajat.
- Fűtés üzemmódra váltás esetén a távirányító kijelzőjén az alábbi jelzés valamelyike látható: Heat, Heating, fűtés, és vagy napocska ábra.
- Fűtés üzemmód bekapcsolásakor a beltéri ventilátór illetve a fűtés nem indul el azonnal, csak kb. 5-10 perc múlva!
- Fűtés üzemmódban a kültéri egységnél keletkezik kondenzvíz, mely a kültéri alsó burkolatában (csepptálcában) gyűlik össze, alapesetben a középen lyukon keresztül csöpög ki a kültériegységből.
- Fűtés üzemmódban, tartósan fagypont alatti hőmérséklet esetén klímaberendezést folyamatosan kell működtetni, éjszakára sem szabad kikapcsolni.
- Fűtés üzemmódban ha kikapcsoljuk, a berendezésünket az automatikus leolvasztási folyamatot megszakítjuk
- Fűtés üzemmódban a leolvasztás típustól és jegesedéstől függően kb. 5-10 perc.
- Fűtés üzemmódban a kültériegység hangosabb fűtés esetén, mint hűtés üzemmódban és minél hidegebb van annál erősebb a hang.
- Téliesített klíma hiányában, kültériegység csepptálcájában összegyűlő víz nagy hidegben megfagyhat, a felgyülemlő jég idővel még nagyobbá duzzadhat, akár a klímaberendezésben nagyobb kárt is okozhat.